Köszöntöm a Gramma Nyelvi Iroda honlapján

Hírek, újdonságok

Nyelvészeti konferencia Nyitrán és Somorján

A nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán működő Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék és a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet közös szervezésében Regionális dialektusok és kisebbségi nyelvhasználat címmel 2005. október 20-21. között konferenciát szervez Nyitrán és Somorján a dialektológiával és élőnyelvi kutatásokkal foglalkozó nyelvészek számára. A rendezvény fő célja a magyar nyelvterület nyugati régiójában működő nyelvészeti műhelyekben folyó dialektológiai és élőnyelvi kutatások bemutatása, s az ehhez kapcsolódó elméleti és módszertani ismeretek elmélyítése, az eddigi intenzív személyes szakmai kapcsolatok kiterjesztése a műhelyek egészére.

/meghívó/

A DOMUS HUNGARICA SCIENTIARIUM ET ARTIUM 2005 őszi pályázati felhívása

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Oktatási Minisztérium (OM) által kinevezett Domus Hungarica Kuratórium magyarországi tudományos ösztöndíj-pályázatot ír ki külföldi magyar, illetve magyar tárgyú kutatásokat folytató külföldi nem magyar kutatók számára. A pályázat leadási határideje: 2005. szeptember 15.

/pályázati felhívás és junior, ill. senior pályázati űrlap/

Szlovák nyelvű honlap a kétnyelvűségről

A pozsonyi Comenius Egyetem szlovák nyelvi tanszékének oktatója, az egyéni kétnyelvűség kutatásával foglalkozó Jozef Štefánik új, szlovák nyelvű honlapot indított, amelyen az érdeklődők hasznos információkat szerezhetnek az egyéni kétnyelvűségről.

/az oldal elérhető itt /

Névtani konferencia Kolonban

A nyitrai Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán működő Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék szervezésében 2005. június 2–4. között névtani konferenciára kerül sor Kolonban.

/a konferencia részletes programja /

A Gramma szlovák és angol nyelvű honlapjának bemutatója

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézetben 2005. május 13-án pénteken Szülőföldön az információs társadalomba címmel konferencia zajlott, ahol Szabómihály Gizella irodavezető bemutatta a Gramma Nyelvi Iroda honlapjának angol és szlovák nyelvű változatát. A honlap tartalmi bővítését a Puskás Tivadar Közalapítvány támogatta

/ kapcsolódó linkek /

Elhunyt Sima Ferenc, a pozsonyi Comenius Egyetem BT magyar tanszékének volt tanára

2005. április 24-én, életének 88. évében elhunyt Sima Ferenc nyugalmazott docens. A pozsonyi magyar tanszékre az ötvenes években került, s rövid finnországi vendégtanári működésétől eltekintve nyugdíjaztatásáig ott is dolgozott: fonetikát, nyelvtörténetet, dialektológiát adott elő. Mint a prágai strukturalista iskolához tanárai révén kötődő kutató fonetikai-fonológiai és nyelvtörténeti műveiben a prágaiak fonológiai oppozíciós leírását és terminológiáját alkalmazta; magyarországi nyelvészkörökben is nagyra becsülték Magyar nyelvtörténet című tankönyvét, valamint fonetikai és dialektológiai tárgyú tanulmányat. A kutatási területével közvetlenül nem érintkező munkái közül meg kell említenünk az első kiadásban 1966-ban megjelent magyar–szlovák, szlovák–magyar zsebszótárt, amelynek társszerzője volt.

Sima Ferenc fő kutatási területe azonban a nyelvjáráskutatás volt: a magyar szakos hallgatók bevonásával az egész szlovákiai magyar nyelvterületet átfogó – jelentős tudományos és ma már történeti értéket képviselő – hangarchívumot hozott létre a tanszéken. A tanszék, a Gramma Nyelvi Iroda és a Fórum Intézet együttműködése révén folyamatban van e régi hangszalagok digitalizálása, s bár a legrégebbi szalagok állapota meglehetősen rossz, reméljük, hogy egy részük még megmenthető és további kutatások alapjául szolgálhat. Az anyagból oktatási célokra egyelőre egy válogatás jelenik meg nemsokára CD-ROM-on. A tanár úr több évtizedes kutatómunkájának fókuszában szülőföldjének, a Nyitra-vidéknek a nyelvjárása áll, e témával kapcsolatban számos publikációja jelent meg Magyarországon és Szlovákiában. Élete fő műve, a tájszótár azonban befejezetlen maradt. Reméljük, hogy a fiatalabb szlovákiai nyelvjáráskutató-generáció tagjai átveszik majd a stafétabotot, és publikálják ezt az egyedülálló és rendkívül értékes anyagot.

A volt tanítványok és kollégák nevében a Tanár Úr által sokszor idézett Halotti Beszéddel búcsúzunk tőle.

Találkozás Michael Clyne-nal
Három hónapos európai tartózkodása elején Pozsonyba is ellátogatott Michael Clyne, neves ausztrál nyelvész, kétnyelvűség-kutató. 2005. április 20-án irodánk munkatársai számára előadást tartott az ausztrál kormány nyelvpolitikájáról és az ausztráliai bevándorlók – elsősorban az ausztráliai magyar közösségek – helyzetéről, nyelvhasználati lehetőségeiről./a találkozáson készült fotó/
Euromosaic III

1992-ben az Európai Bizottság kezdeményezésére készült egy felmérés az akkor 12 tagú unió etnikai és nyelvi kisebbségeiről, az Euromosaic című kutatást 1999-ben Ausztriára, Finnországra és Svédországra is kiterjesztették; majd amikor biztossá vált, hogy 2004 májusától tíz új taggal bővül az unió, megindultak az Euromosaic III-nak nevezett vizsgálat előkészületei. Az első összegzést és az országjelentéseket most tették közzé az unió honlapján, egyelőre csak angolul. Szlovákia esetében az általános országjelentésen túl külön rövid elemzés foglalkozik a német, a magyar, a roma, illetve a többi kisebbségi nyelvvel (a jelentést készítő munkaközösség tagja volt irodánk munkatársa, Szabómihály Gizella is).

/a jelentés elérhető itt/

ICSH7 – 7th International Conference on the Structure of Hungarian Veszprém, Hungary, May 29-31, 2005

/bővebben lásd itt/

2005. április 01-én (pénteken) A szlovákiai magyaroktatásügy helyzete: Felsőoktatás címmel értelmiségi találkozóra kerül sor a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézetben.

/bővebben lásd a www.foruminst.sk oldalon/

2005. február 25–26-án hagyományosan a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola adott otthont az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny Kárpát-medencei döntőjének. A szlovákiai résztvevők – szintén már hagyományosan – kiválóan szerepeltek, hiszen a határon túli diákok kategóriájában az első négy helyet a mi versenyzőink szerezték meg: 1. Pelle Veronika (Tompa Mihály Református Gimnázium, Rimaszombat, felk. tanár Pósa Csilla), 2. Kórka Tibor (Nagykaposi Gimnázium, felk. tanár Bodnár Mária), 3. Kádek Adrienn (Selye János Gimnázium, Komárom, felk. tanár Farkas Adrianna), 4. Paszmár Lívia (Selye János Gimnázium, Komárom, felk. tanár Fónad Ilona). Pelle Veronika egyúttal elnyerte a legjobb egyházi iskolás díját is. A díjazottaknak és a döntő további szlovákiai résztvevőinek, valamint a felkészítő kollégáknak gratulálunk a szép eredményekhez.

/a gyulai döntő programja /

Az Implom József Középiskolai Helyesírás Verseny szlovákiai fordulójának eredményei .xls fájlformátumban az egyes kategóriák (gimnáziumok, szakközépiskolák, szakmunkásképzők) szerint letölthetők itt.

/a versenyfelhívás honlapunk Oktatás rovatában olvasható/

2004. november 26-27. között Párkány adott otthont a III. Gramma Nyelvészeti Napoknak. A konferencián a dialektológiával és élőnyelvi kutatásokkal foglalkozó magyarországi és hazai nyelvészek tartottak előadást nyelvész kutatók, PhD-hallgatók, magyar szakos pedagógusok, nyelvészetből szakdolgozó egyetemi hallgatók, néprajzosok, önkéntes nyelvjárásgyűjtők, önkéntes néprajzi gyűjtők számára. A rendezvényen Vörös Ottó, a pozsonyi Comenius Egyetem vendégtanára mutatta be a Gramma Nyelvi Irodában készülő beszélt nyelvi-nyelvjárási adatbázist.

/a rendezvény programterve/
/a konferencia résztvevőiről készült fotó/

2004. november 11–13-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátalji Magyar Főiskola Nyelv és oktatás a XXI. században: Az iskola mint nyelvhasználati színtér címmel nemzetközi tudományos konferenciát szervezett Beregszászban. Az ülésszakon 25 magyar, ukrán és angol nyelvű előadás hangzott el az oktatás legkülönfélébb nyelvi vetületeiről. Irodánkat két munkatársunk képviselte; Simon Szabolcs előadásának címe: A magyar nyelv és oktatása a szlovákiai magyar iskolákban tankönyvek és segédletek tükrében, Szabómihály Gizella előadásának címe: A kisebbségi magyar anyanyelvváltozatok jellemzőinek oktatása – szlovákiai lehetőségek (az előadás vázlata itt olvasható).
A Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport 2004. október 14-én konferenciát szervezett Komáromban, a Selye János Egyetem épületében „A határon túli magyarok demográfiai és társadalomszerkezetének változásai az 1990-es években” címmel. A rendezvényen Szabómihály Gizella a szlovákiai magyarok etnolingvisztikai vitalitását befolyásoló tényezőkről tartott előadást. Irodánkat Lanstyák István belső munkatárs is képviselte.
Munkatársunk, Vančóné Kremmer Ildikó 2004. szeptember 30. – október 2. között nemzetközi szimpóziumon vett részt New Yorkban. Bővebb információ a szimpózium weboldalán olvasható.
A nyomtatott sajtó stílusa és nyelve címmel 2004. szeptember 24–25-én került sor a XXXV. Kazinczy Napok rendezvényére. A találkozón Bencze Lóránt (Apor Vilmos Katolikus Főiskola – Zsámbék/Vác), Tolcsvai Nagy Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK – Budapest), Jakusné Harnos Éva (Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Budapest/Piliscsaba), Benő Attila (Babes-Bolyai Egyetem, Szabó T. Attila Nyelvi Intézet – Kolozsvár), Misad Katalin (Comenius Egyetem BTK, Gramma Nyelvi Iroda – Pozsony/Dunaszerdahely), Simon Szabolcs (Comenius Egyetem BTK, Gramma Nyelvi Iroda – Pozsony/Dunaszerdahely) és Szabómihály Gizella (Gramma Nyelvi Iroda – Dunaszerdahely) tartottak előadást. A rendezvényről bővebben itt olvashatnak.
2004. szeptember 30 – október 3. között Paláston rendeztük meg az I. Alkalmazott Nyelvészeti Műhelytalálkozót, amelynek fő témakörei a nyelvműveléssel, a nyelvi normával és a nyelvtervezéssel kapcsolatos kérdések voltak. A megvalósult program itt olvasható. A rendezvénynek a palásti Ivánka-kastély adott otthont. A vitaindító szövegek honlapunk Nyelvi menedzselés rovatában olvashatók.
Ugyancsak szeptemberben került sor a 13. Élőnyelvi Konferenciára. A nyelvészeti rendezvénynek ezúttal Kolozsvár adott otthont, ahol a BBTE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Tanszékének és a Gramma erdélyi testvérirodájának, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézetnek munkatársai biztosították a konferenciához szükséges kellemes légkört. Irodánkat Szabómihály Gizella, Simon Szabolcs, Lanstyák István, Pintér Tibor és Menyhárt József képviselték.
A Magyar Nyelvtudományi Társaság a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetével közösen 2004. augusztus 29-31. között rendezte meg a VII. Nemzetközi Magyar Nyelvtudományi Kongresszust “A magyar nyelv kutatása” címmel. A kongresszuson a Gramma Nyelvi Irodát Misad Katalin, Vančoné Kremmer Ildikó, Simon Szabolcs, Pintér Tibor és Menyhárt József belső munkatársak képviselték. A konferencia programja és az előadások szövegei megtalálhatók az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján.
2004. július 11-17. között Szabómihály Gizella irodavezető, Vančoné Kremmer Ildikó és Pintér Tibor belső munkatársak a határon túli kutatóállomások közös megbeszélésén vettek részt Illyefalván (Románia). A rendezvénnyel párhuzamosan folyó anyanyelvi táborban Szabómihály Gizella A magyar nyelv egysége és változatossága címmel tartott előadást.
Munkatársaink közül Szabómihály Gizella (Slovosled v slovenčine z hľadiska kontrastívnej lingvistiky a translatológie) és Lanstyák István (Bilingválna komunikácia v kontexte nestabilného bilingvizmu) tartottak előadást a Pozsonyban június 24– 25. között megrendezett Jazyk a komunikácia v súvislostiach című konferencián.
Kétnyelvűségi konferencia
2004. június 10-11. között a pozsonyi Comenius Egyetem szlovák tanszékének szervezésében került sor az „Individuálny a spoločenský bilingvizmus“ címet viselő konferenciára, amelyen az irodát, ill. egyesületet Lanstyák István (Medzijazyková komunikácia ako atypický prípad bilingválnej komunikácie), Szabómihály Gizella (Niektoré znaky slovenských a maďarských prejavov bilingválnych politikov – predstaviteľov SMK), Presinszky Károly (Skúmanie individuálnej písomnej dvojjazyčnosti v slovensko-maďarskom kontexte), Vančoné Kremmer Ildikó (Pripomienky k osvojeniu si akuzatívu v maďarskom a slovenskom jazyku), Pintér Tibor és Menyhárt József (Bilingvizmus v Malom Háji alebo jazyková situácia v rómskej komunite na južnom Slovensku) képviselték.
Települési önkormányzatok figyelmébe!
Az európai parlamenti választások kapcsán a választópolgárok számára szétküldött szlovák nyelvű értesítés és tájékoztató magyar nyelvű változata letölthető itt. A magyar változatban az értesítés első oldala kétszer szerepel: egyszer kitöltetlenül, máskor pedig fiktív adatokkal. A választópolgárok anyanyelvű tájékoztatása céljából hasznos volna, ha ezeketť a szövegeket a helyi hirdetőblára kihelyeznék, illetve a szavazás lebonyolításának módjáról szóló tájékoztatót magyarul is elhelyeznék a szavazóhelyiség bejáratánál.
A Gramma Nyelvi Iroda 2003. évi jelentése itt olvasható.
Figyelem: honlapunkon az egy- és kétnyelvű szójegyzékek a továbbiakban közvetlenül a LINKEK menüsorból érhetők el!
Hasznos on-line szótárak, fordítóprogramok és egyéb internetes elérhetőségek találhatók itt.
Nyelvészeti Műhely
2004. április 19-én 14:00 órai kezdettel a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében Szépe György nyelvészprofesszor, a Pécsi Tudományegyetem tanára, a nyelvpolitika és nyelvi jogok nemzetközileg elismert szakértője A nyelvi emberi jogok kérdésköre címmel tartott előadást. Az előadás tézisei itt olvashatók.
Települési önkormányzatok figyelmébe!

Újabban aránylag sok települési önkormányzat ír ki pályázatot valamely helyi oktatási intézmény igazgatói posztjára. Számos, lapjainkban megjelentetett pályázat esetében azonban egyrészt a pályázati feltételek nem felelnek meg a jelenleg hatályos vonatkozó törvényeknek, másrészt pedig magyar szövegük sem a legmegfelelőbb. Köszönjük a csallóközcsütörtöki polgármester asszonynak, Kolláth Kornéliának, hogy erre a problémára felhívta figyelmünket, s rendelkezésünkre bocsátott egy megfelelő tartalmú szlovák pályázati felhívást, melynek közösen elkészítettük magyar változatát is. A szövegek itt olvashatók.

Előadás a Grammában

2003. március 31-én 15:00 órai kezdettel Malomhely nyelvei – Egy roma közösség magyar nyelvhasználata címmel Zalka Lóránt, Pintér Tibor és Menyhárt József tartottak előadást a dunaszerdahelyi Csemadok-házban (Bacsák u. 240/13). További részletek itt.

Új szócikkek a Grammabuláriumban!
Települési önkormányzatok figyelmébe!

Az államfőválasztásról rendelkező 1999. évi 46. számú törvény 14.§ (2) bek. értelmében a települési önkormányzat a választások előtt legkésőbb 20 nappal értesíti a választásra jogosult lakosokat arról, mely szavazóköri névjegyzékben szerepelnek, tehát hol szavazhatnak. Az értesítést az önkormányzatok szlovák nyelven küldik szét, a választópolgárok anyanyelven történő tájékoztatása céljából azonban elkészítettük e tájékoztató magyar nyelvű változatát, mely letölthető letölthető itt. A magyar változatban az értesítés első oldala kétszer szerepel: egyszer kitöltetlenül, máskor pedig fiktív adatokkal. Az értesítés második oldalát (mely a szavazás lebonyolításáról tájékoztat), a szavazóhelyiség bejáratánál is el lehet helyezni.

2004. március 19-én a Duna tévében a határon túli magyarok nyelvéről

A Mindentudás Egyeteme program célja ebben az évben a határon túli magyar tudományosság képviselőinek bevonása a sorozatba. Erre első alkalommal 2003. február 23-án a Mindentudás Egyeteme Klub keretében került sor, amikor környező országbeli helyszínekről, interneten kapcsolódtak a budapesti előadókhoz a határon túli kollégák. A Min múlik a határon túli magyar nyelvváltozatok jövője? című előadás résztvevői Kontra Miklós (Budapest), Beregszászi Anikó, Csernicskó István, (Beregszász), Péntek János, Szilágyi N. Sándor (Kolozsvár), Göncz Lajos (Újvidék) és Szabómihály Gizella (Dunaszerdahely) voltak. A műsor szerkesztett változata március 16-án, kedden látható a Duna Televízióban, 22.10-23.10 között, A határon túli magyar nyelvváltozatok jövője címmel. Ugyanakkor e szerkesztett változat felkerül a Mindentudás Egyeteme honlapjára (www.mindentudas.hu) is. (htmtt)

Oktatás rovatunkban Tanuljunk közmagyarul! címmel egy újabb alrovatot indítottunk elsősorban a tanulóifjúság részére (bővebben l. ott).
A Népszabadság 2004. január 13-i számában interjú jelent meg Lanstyák Istvánnal (szerző: Varga Lajos Márton). Az interjú szövege megtekinthető itt.
Álláskeresők, pályázók figyelmébe: Angol, német, szlovák és magyar nyelvű strukturált önéletrajzi minták, valamint az életrajzírással kapcsolatos egyéb információk olvashatók itt.
Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent a Magyar értelmező kéziszótár második, bővített és átdolgozott kiadása. A szótárban 249 szlovákiai magyar vonatkozású szócikk található, ezt az anyagot Lanstyák István, a Gramma munkatársa állította össze. (Bővebben l.: Szabómihály Gizella: Megjelent a Magyar értelmező kéziszótár átdolgozott kiadása; Lanstyák István: A Magyar értelmező kéziszótár új kiadása és a magyar nyelv szlovákiai változatainak szókincse; Lanstyák István: A Magyar értelmező kéziszótár a nyelvhelyesség fogságában; Lanstyák István: Slovakizmy v novom vydaní výkladového slovníka maďarského jazyka; Lanstyák István: Szlovákiai magyar vonatkozású szócikkek a Magyar értelmező kéziszótár átdolgozott kiadásában.)
Egy további munka, melyben a határon túli magyar nyelvváltozatokról szolgáltat értékes információkat, A magyar nyelv kézikönyve (szerk. Kiefer Ferenc, megjelent az Akadémiai Kiadónál 2003-ban). A határon túli magyar nyelvváltozatokkal foglalkozó alfejezet (301-321) szerzője Kontra Miklós.
Továbbá az alábbi hasznos, mostanában megjelent kiadványokra hívjuk fel a figyelmet:

Národnostně menšinová politika České republiky (Základní dokumenty. Praha: Úřad vlády ČR – Sekretariát Rady vlády pro národnostní menšiny 2003.

Jozef Štefánik (edit.) Antológia bilingvizmu. Bratislava: Academic Electronic Press 2003

Szarka László-Nádor Orsolya szerk. Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest: Akadémiai Kiadó 2003.

Német változata: Glatz, Ferenc Hrsg. Die Sprache und die kleinen Nationen Ostmittel-europas. Begegnungen – Schriftreihe des Europe Institutes Budapest, Band 21. Budapest: Europe Institut 2003.

Forgács Tamás: Magyar szólások és közmondások szótára (Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve). Budapest: Tinta Könyvkiadó 2003.

Bárdosi Vilmos szerk. Magyar szólástár (Szólások, helyzetmondatok, közmondások, értelmező és fogalomköri szótára). Budapest: Tinta Könyvkiadó 2003.

Minya Károly: Mai magyar nyelvújítás. Budapest: Tinta Könyvkiadó 2003.

Gábrityné dr. Molnár Irén-Mirnics Zsuzsa szerk. Kisebbségi létjelenségek. Vajdasági szórvány- és szociolingvisztikai kutatások. MTT Könyvtár 7. Szabadka: MTT 2003.

Kiadványok

Jazyk a komunikácia v súvislostiach. Zborník príspevkov z medzinárodnej vedeckej konferencie konanej 24. a 25. júna 2004 na Filozifickej fakulte Univerzity Komenského v Bratislave. (A nyelv és kommunikáció összefüggései. A pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán 2004. június 24–25-én tartott nemzetközi konferencia előadásai). Összeállította: Juraj Dolník. Univerzita Komenského Bratislava. 2005. 318 p.

A konferenciakötet szlovákiai, csehországi és lengyelországi szerzők 33 írását tartalmazza az alábbi témakörökbe sorolva: Leírás és magyarázat; Stilisztika és szövegnyelvészet; Nyelvi kontaktusok; Szociolingvisztika; Lexikológia; Korpusznyelvészet. A kötetben a Gramma Nyelvi Iroda két munkatársának, Lanstyák Istvánnak és Szabómihály Gizellának is olvasható írása.

Grétsy László – Kemény Gábor szerk. Nyelvművelő kéziszótár. (Második, javított és bővített kiadás). Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2005, 628 p

Majdnem egy évtizeddel az első kiadás után megjelent a Grétsy László és Kemény Gábor szerkesztette Nyelvművelő kéziszótár második, javított és bővített kiadása. A szótár 5000 szócikkben közöl különféle nyelvhelyességi, helyesírási, nyelvtani, stilisztikai stb. információkat, a hagyományos nyelvművelés szemléletmódjának megfelelően. Köztudomású, hogy a kötet egyik szerkesztője, Grétsy László, már 1992-ben meghirdette a „nemzetközpontú nyelvművelést”, attól a meggyőződéstől vezéreltetve, hogy a „magyarországi nyelvművelőnek kötelessége tágítani szemhatárát, s figyelmét kiterjeszteni a Magyarországon kívül magyar nyelvi, nyelvhasználati fejleményekre”. Ennek fényében figyelemre méltó, hogy a hagyományos nyelvművelésnek ez az alapkiadványa nem tartalmaz határon túli vonatkozásokat, s erre nézve még csak mentegetőzést sem találunk a kötet előszavában.

Simon Attila (ed.): Mýty a predsudky v dejinách. Historická konferencia 7. decembra 2004. Disputationes Samarienses 3,. Šamorín–Dunajská Streda: Fórum inštitút pre výskum menšín – Lilium Aurum. 2005, 93 p.

A Fórum Intézet és a Lilium Aurum kiadó gondozásában, a Disputationes Samarienses sorozat harmadik köteteként megjelent a 2004. december 7-én Csölösztőn Mýty a predsudky v dejinách (Mítoszok és előítéletek a történelemben) címmel tartott történettudományi konferencia anyaga. A kötetben három írás foglalkozik a régi magyarországi történelmi nevek szlovák átírásával: Szabómihály Gizella Písanie historických osobných mien ako pravopisný problém (A történelmi nevek írása mint helyesírási probléma); Edita Chrenková Lexikóny takmer neznámych osobností (A szinte teljesen ismeretlen személyeket felvonultató lexikonok); Mészáros Klára Nomen est omen?

Rybár, Ján – Vladimír Kvasnička – Igor Farkaš ed. Jazyk a kognícia [Nyelv és megismerés]. Kalligram 2005, 419 old.

A kiadvány 14 tanulmányt közöl a nyelv és megismerés témaköréből. Nyelvészek számára külön kiemeljük J. Dolník kognitív nyelvészeti irányultságú tanulmányát (Jazykový systém ako kognitávna realita), azonkívül két pszicholingvisztikai tanulmányt Ján Rybártól (Vývin jazyka u dieťaťa – vrodené verzus získané) és Jana Rybárovától (Od pojmov k syntaxi).

Az Európai Unió Hivatalos Kifejezéstára. Angol – magyar – francia – német. MorphoLogic–SZAK Kiadó 2004, 1859 old.

A Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának Fordításkoordináló Egysége által összeállított adatbázis felhasználásával készült kiadvány nemcsak a fordítók számára nélkülözhetetlen segédeszköz, haszonnal forgathatják mindazok is, akik gyakran kerülnek kapcsolatba EU-s szövegekkel. A nyomtatott szótár az angol és a magyar címszavak irányából kereshető, a francia és a német szavak angol és magyar megfelelői pedig a mutatókból kereshetők vissza. Egy-egy kifejezés megfelelő fordítását nagyban elősegíti az, hogy a szócikk tartalmazza az adott terminológiai egység témabesorolását, forrásmegjelölését és sok helyütt a definícióját is. A keresést könnyíti meg a szótár CD-változata. A szótár és a CD megrendelhető a MorphoLogic Kft.-nál, illetve a SZAK Kiadónál.

/a kötet borítója megtekinthető itt/

Hungarian Language Contact Outside Hungary. Studies on Hungarian as a minority language. Edited by Anna Fenyvesi, University of Szeged

A John Benjamins kiadónál tavasszal jelent meg a Fenyvesi Anna szerkesztette Hungarian Language Contact Outside Hungary. Studies on Hungarian as a minority language című tanulmánykötet. A szlovákiai magyarság nyelvéről és nyelvi helyzetéről készült tanulmány szerzői munkatársaink, Lanstyák István és Szabómihály Gizella.

/a kötetről bővebben itt olvasható/

Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák avagy a nyelv antropológiája. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2004, 387.

A szociolingvisztikai szakirodalom újabb nagyszerű forrással lett gazdagabb: a tizenhat éve Japánban élő Cseresnyési László, a Shikoku Gakuin Daigaku professzora munkájában lefedi a nyelv és társadalom kutatásnak valamennyi területét. A magyar, az angol és a „hagyományos kultúrnyelvek” mellett számos más, főleg ázsiai nyelvről is szó esik a kötetben, mivel a szerző úgy véli, hogy nem lehet nyelvek nélkül a nyelvek sokszínűségéről beszélni. A 2810 szakirodalmi hivatkozást tartalmazó kötet végén, mintegy ráadásképpen 300 magyar szociolingvisztikai szakkifejezés angol, német, francia, orosz, japán és kínai megfelelőit adja meg a szerző.

Fazekas József – Hunčík Péter szerk. Magyarok Szlovákiában (1989–2004). Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az Európai Uniós [sic!] csatlakozásig. I. kötet. Somorja–Dunaszerdahely: Fórum Kisebbségkutató Intézet – Lilium Aurum Könyvkiadó 2004, 478.

A kötet a szlovákul évente megjelenő Správa o stave spoločnosti (a Társadalmi jelentéshez hasonló feldolgozás) kiadvány magyar megfelelője kíván lenni, ám a szlovákiai magyarság életét nem éves bontásban követi, hanem a rendszerváltástól az uniós csatlakozásig terjedő 15 évet tekinti át. A 23 hosszabb–rövidebb tanulmány olvasható az alábbi témákból: a szlovákiai magyar pártok, pártprogramok, az alkotmányos rendszer, a szlovákiai magyarság demográfiai és egyéb statisztikai jellemzői, magyar oktatásügy, a magyar intézményrendszer fejlődése, régiófejlesztés és közigazgatás, egészségügy, környezetvédelem, egyházak, tudományos élet, népművészet, sajtó, képzőművészet, könyvkiadás, színházi élet, muzeológia, sport.

Magyar–román közigazgatási szótár. Kiadja az Anyanyelvápoló Erdélyi Szövetsége 2004. 433 old.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének gondozásában 2002-ben jelent meg a Román–magyar közigazgatási szótár, a magyar–román szótár ennek a folytatása, amely viszont már testvérirodánkban, a Szabó T. Attila Intézetben készült (munkatársak: Benő Attila, Becze Orsolya, Erdély Judit, Sárosi-Mardirosz Krisztina-Mária; lektorálták: Fazakas Emese és Péntek János). A szótárban a széles értelemben vett hivatali, közigazgatási szaknyelv szavai, illetve olyan köznyelvi szavak kerültek be, amelyeknek van szaknyelvi jelentésük is. A kötet végén magyar–szlovák intézménynév-jegyzék olvasható.

É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról. Budapest: Osiris Kiadó 2004, 189 old.

A jeles strukturalista nyelvész monográfiájában olyan témákat vet fel, amellyel eddig elsősorban is a nyelvművelő szakirodalom foglalkozott. A könyv bevezetőjében a szerző többek között ezt írja: „Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy a magyar nyelv mutatja-e betegség vagy sorvadás tüneteit; s ha vannak aggodalomra okot adó jelenségek, ezek hogyan orvosolhatók. A Második fejezetben a nyelvünkben most zajló változásokat elemzem. Áttekintem a legfeltűnőbb mondattani, alaktani, hangtani változásokat, majd a szókincs bővülésével foglalkozom. A vizsgált tények alapján arra következtetek, hogy az észlelt változások nem nyelvünk betegségének, hanem éppen egészségének, életerejének jelei.“ A következő fejezetekben a szerző átfogó képet nyújt a határon túli magyarság helyzetéről és nyelvéről, a magyarul beszélők számának fogyatkozásáról. A negyedik, záró fejezetben pedig az elemzések alapján konkrét nyelvstratégiai tennivalókat fogalmaz meg.

A könyvet kiegészítő egyetemi és főiskolai tankönyvként ajánljuk.

Kiss Jenő szerk. Nyelv és nyelvhasználat a moldvai csángók körében. A Magyar Nyelvtudományi társaság Kiadványai 221. szám. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság 2004, 285 old.

A kötet a Budapesten 2004. április 22–23-án szervezett csángókonferencia előadásait tartalmazza, összesen 15 tanulmányt magyarországi és romániai kutatók tollából.

Beregszászi Anikó – Csernicskó István szerk. Tanulmányok a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról. Ungvár: Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola 2004, 151 old.

A kötetben három témakörbe rendezve az alábbi írások olvashatók:
I. A nyelvészet műhelyeiből: Az ige ragozásrendszere az ungi nyelvjárásban (Kótyuk István), Bene község családnevei (Mizser Lajos), Kisebbségi anyanyelv és identitás (Csernicskó István), A kárpátaljai magyarok kódváltási szokásairól (Beregszászi Anikó). Kölcsönszók használata a kárpátaljai magyar fiatalok körében (Márku Anita).
II. Nyelvi tervezés, nyelvpolitika és oktatás: Anyanyelvi/anyanyelvű oktatás a kárpátaljai magyar szórványban (Orosz Ildikó), Anyanyelvoktatásunk hatékonyságáról (Beregszászi Anikó), A magyar nyelv használatának lehetőségei Beregszászban és Tiszaújlakon (Karmacsi Zoltán), A magyar nemzeti nyelvstratégiáról, mulasztásainkról, feladatainkról és vágyainkról (Csernicskó István).
III. A nyelvhasználat társadalmi környezete: Kárpátalja lakosságának nyelvi összetétele a
2001-es ukrajnai népszámlálás adatai alapján (Molnár József), Adalékok azonosságtudatunk néhány kérdéséhez (Hires Kornélia), Anyanyelv kisebbségben: a kultusz tárgya vagy önmagát igazoló struktúra? (Beregszászi Anikó – Riskó Éva).

Göncz Lajos: A vajdasági magyarság kétnyelvűsége. Nyelvpszichológiai vonatkozások. Szabadka: MTT 2004, 316 old.

A tanulmánykötet Göncz Lajosnak az elmúlt évtizedben írt tanulmányait foglalja össze. Az írások középpontjában a vajdasági szerb–magyar kétnyelvű közösség és beszélői állnak, de a szerző a kétnyelvűség általános kérdéseit is tárgyalja, különösen a hozzáadó és a felcserélő kétnyelvűségi helyzetek és a belőlük adódó eltérő nyelvi-lélektani kimenetek elemzésére helyezi a hangsúlyt. A tanulmányok témája: a kétnyelvűség pszichológiája, a metanyelvi képességek fejlődése egy- és kétnyelvű gyermekeknél, a terepkutatások eredményei, a kisebbségi oktatás kérdései a tannyelv tükrében.

A felsőfokú képzéshez segédanyagként ajánljuk!

Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben különös tekintettel a fonológiára. Erdélyi Tudományos Füzetek 245. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület 2004, 240 old.

Az élvezetes stílusban, érthetően megírt monográfia első részében a tudományos (nyelvészeti) kutatás alapvető módszertani kérdéseit tárgyalja, a második részben pedig a beszédmű fonológiájával foglalkozik.

A felsőfokú képzéshez segédanyagként ajánljuk!

Benő Attila: A kölcsönszó jelentésvilága. Erdélyi Tudományos Füzetek 246. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület 2004, 173 old.

A monográfia a román–magyar nyelvi érintkezés lexikai-szemantikai kérdéseit tárgyalja.